A nyitott meditációs nap házigazdája dr. Orosz Alexandra lesz és délután 15.30-tól előadást tart a szív tudománya témakörében, amit egy meditáció is követ majd.
Rövid interjút készítettünk Szandrával arról, hogy hogyan került kapcsolatba a Vipassana meditációval, miről is lesz szó pontosan az előadásában és miért mélyült el a HeartMath Institute kutatásaiban.
A meditáció nem cél, hanem állapot
Tóth Andival való megismerkedésem elég nagy katalizátor volt az életemben. Régóta a jóga útját járom, 2016 óta oktatóként is, és abban a rendszerben, amiben én gyakorlok a meditáció nem úgy létezik, mint külön gyakorlat. A meditáció egy állapot. Nem valami, amit csinálni kell. A jóga maga visz bele a meditatív állapotokba.
Andi behozta az életembe a Vipassana gyakorlatokat és rájöttem, hogy ez tulajdonképpen ugyanaz, amit addig is csináltam, csak az eszköz más.
Ami viszont kicsit más volt és kiemelkedett, az a metta meditáció. Ilyesfajta együttérzés- és szeretet-meditáció más rendszerekben nem létezik ilyen komplexen. Én legalábbis nem ismertem. Azt vettem észre, hogy ez nagyon hatásos. A szeretet gyakorlása, abba való belehelyezkedés tényleg áthangolja az idegpályákat. A pszichológia is mondja, hogy ha pozitív tudatállapotokba helyezkedünk, akkor az idegpályák átkalibrálódnak. A metta meditáció tulajdonképpen ezt csinálja.
A szív és az agy koherenciája
A vipassanával való találkozás után igyekeztem a buddhizmussal mélyebben megismerkedni, jelenleg a Tan Kapuja Buddhista Főiskola meditációs szakirányán vagyok harmadéves hallgató.
Tavaly szakdolgozati témát kellett választani és régóta gondolkodtam a tudomány és a spiritualitás viszonyán. Szerintem ez az elmúlt évszázadokban teljesen szétvált. Az emberek vagy a tudományban hittek, vagy a vallásban, spiritualitásban. Most viszont mintha újra közeledne a kettő: kvantummechanika, kvantumpszichológia, epigenetika, neurokardiológia, stb. – most már kezdjük tudományosan is megérteni azt, amit a spirituális mesterek tanítottak. Mintha mostanra lenne olyan eszköz a tudósok kezében, hogy el tudják kezdeni bizonyítani azt, ami eddig megfoghatatlan volt.
A szakdolgozatban ezt a hatalmas témát kellett leszűkítenem. Végül a szív és az agy koherenciáját választottam. Ezek viszonylag új kutatások, kevesen ismerik őket.
Volt egy meghatározó élményem a főiskolán: egy tradicionális thai buddhista mester tartott online elvonulást. Ott tapasztaltam meg először a szívkoherencia kézzelfogható jelenlétét. Ténylegesen éreztem, hogy a szív és az agy között kommunikáció zajlik – mintha energiaáramlás lenne köztük. Ő Thaiföldön volt az erdei kolostorában, mi pedig több százan ültünk a monitor előtt és elkezdett magában egy mantrát zengeni. Egyszer csak éreztem, ahogy a szívtér melegszik, tágul, mintha napsütés áramlana be a szívembe. Elindultak a könnyeim. Ez egy végtelenül mély élmény volt. Később árulta el, hogy a Buddho-mantrát zengette a szívében. Ez egy buddhista mantra-meditáció, és ezt közvetítette felénk. Ez ténylegesen megjelent a szívtérben, érzékelhetően, függetlenül attól, hogy több ezer kilométerre volt tőlünk.
A terápiás munkám során is tapasztaltam, hogy mindegy, személyesen dolgozunk-e valakivel vagy online. A szavakon túl is van valami másfajta kapcsolat, amin keresztül az érzelmek, érzések, információk átadódnak.
A HeartMath Institute kutatásait is elkezdtem tanulmányozni, mert ők évtizedek óta ebben a témában folytatnak kiterjedt kutatásokat, melyeket az érdeklődők számára rendszeresen publikálnak.
Mindannyian összefüggünk: mint a sejtek a testünkben
A modern tudomány nehézsége, hogy mindent szétszedett darabokra. Szétszedte a testet és a lelket, elkülönítette a testrészeket, szerveket. A spiritualitás ezzel szemben holisztikus: mindent egyben lát, mint egy mátrixban, ahol az anyag és a szellem hat egymásra. A tudomány most kezd ebbe az irányba mozdulni. Például a fasciarendszer felfedezése is ezt mutatja: ez a test belső kötőszöveti hálója, ami mindent mindennel összeköt. Szerintem ez a jövő útja – a holisztikus szemlélet, ami összekapcsolja a különböző rendszereket.
Az emberek is kezdik érzékelni, hogy nem vagyunk különálló lények. Minden és mindenki hat mindenkire és mindenre. Egy rendszerben, hálózatban vagyunk. Ha ezt mélyen átérezzük, akkor ez már a spiritualitás útja. Mert a az egós működés – az ‘én különálló vagyok’ – kezd feloldódni. Rájövünk, hogy mindannyian összefüggünk, mint a sejtek a testben: együttműködünk. És amikor ezt megértjük, akkor jön el a felelősségvállalás. Hogy mindenki pontosan ott van, ahol lennie kell. Nem véletlenül. Mindenkinek megvan a helye, célja, ideje, története. Ez békét hoz.
Ezt egy kicsit az indiai kasztrendszerhez is tudnám hasonlítani: ott az emberek elfogadják, hogy van egy dharmájuk, egy életfeladatuk. Ez nem korlátozás, hanem elfogadás útja. Ezért van bennük belső béke, ami a nyugati emberekből gyakran hiányzik.
Egyéni és csoportos jógaterápiával és meditáció oktatásával foglalkozom. A családommal nemrég hoztuk létre Etyeken a MAGtár Szellemi Központot, amely különböző terápiáknak ad megtartó, támogató teret, ahol szeretettel várjuk a csoportokat, terapeutákat, akik elkötelezettek a belső munka iránt. A MAGtár vezetéséért is én felelek.
Ha szeretnél többet tudni a témáról, Szandra ezt az előadást ajánlja: https://www.youtube.com/watch?v=6RVV-a9GBD8
___________________________________________________________________________________________________
Szeretettel várunk mindenkit 2025. november 22-én a meditációs nyitott napunkon, ahol a téma a félelem feloldása meditáción keresztül és különböző tradíciók tanítói, gyakorlói beszélnek ugyanarról a témáról, különböző megközelítésekből.
Nagyon fontos, hogy minél több vagyunk, annál nagyobb energiát tudunk megmozgatni. Ezért ha tudsz, csatlakozz te is online:
Nyitott Nap ॐ A félelemtől a bátorságon át az együttérző cselekvésig