Sayadaw U Pandita dhamma beszéde
Swe Taung Gon Sasana Yeiktha
Yango, 2015. október 10.

Úgy érzem, mind rokonok vagyunk, hiszen mindannyian ezen a bolygón élünk. Bár Európa és Ázsia igen távol vannak, mivel mind emberek vagyunk, akik együtt élünk ezen a világon ezért valamennyien rokonok vagyunk.

A Buddha elképzelése szerint ezt megelőzően mindannyian sok-sok életet éltünk már és azokban az életekben rokonok voltunk, mint anya és gyermek, mint testvérek, mint családtagok. Már mind találkoztunk korábban más életekben így azt mondhatjuk, hogy valamennyien régi rokonok, családtagok vagyunk a Samsarában.

Különleges, hogy az embereknek, akik Európában élnek, egy tudományosan fejlett térségben, ahol nagyon magas az életszínvonal, megvan a jó anyagi javak meglétéből adódó boldogságuk, azonban ez a boldogság megfakult, ez a boldogság már nem kielégítő, már nem teszi őket boldoggá. Ezek az emberek a valódi boldogságot keresik.

Néhány évvel ezelőtt járt itt egy házaspár Ausztriából, akik meditálni jöttek. Két hónapig gyakoroltak egy elvonulás alkalmával és nagyon jól haladtak. Mikor elmentek azt mondták: „csak most tudom, hogy hogyan kell meginni egy pohár juice-t, csak most tudom, hogyan kell enni, csak most tudom azt, hogyan kell élni. Most már találtam magamnak egy otthont.” Azt is mondták, hogy „ennek az országnak a legjobb export cikke a vipassana, ami arra használható, hogy fejlessze az elmét és a tudást.” Ez nem olyasmi volt, amit olvastak, hanem amit a gyakorlásuk során tapasztaltak meg, itt tartózkodásuk során.

Mintegy tíz évvel ezelőtt kétszer is jártam Magyarországon, hogy segítsek a világban élő rokonaimnak, a samsara rokonaimnak abban, hogy dharma rokonokká váljunk. A dharma az, ami felemeli az embereket, ha rendszeresen a dharmának megfelelően élnek. Azért utaztam kétszer is Magyarországra, hogy rokonságot építsek ott az emberekkel a dharma útján.

A kapzsiság, a harag és a zavarodottság mentális vonatkozásai általános, közepes és finom szinten is olyanok, mint az elmében megtelepedő piszok. Ha az erkölcs, a koncentráció és bölcsesség tanításainak megfelelően rendszeresen gyakorolunk, az elme nagyon tiszta lesz, elképesztően tiszta és ennek a tisztaságnak köszönhetően a vérünk is nagyon tiszta lesz. Ennek a testünkben áramló tiszta vérnek köszönhetően a betegség legyőzhető és olyannyira eltávolítható, hogy többé ne legyen képes újra megjelenni.

Azt vizsgálva, hogy miért került boldogtalan állapotba a nyugati társadalom arra jöttek rá, hogy a világi tudásra koncentrálás közben nagy hangsúlyt helyeztek az IQ-ra, a nyers intelligenciára. Amire emellett ugyancsak szükség van, az az EQ, az érzelmi intelligencia, az ember szívének fejlettségére. Készítettek egy tanulmányt, amiben 1000 sikeres embert vizsgáltak. A vizsgált emberek 25%-a az IQ-t tartotta a legfontosabb tényezőnek, sikerei elérésében. A 75%-uk  ugyanakkor az EQ-t, az érzelmi intelligenciájukat, az emberségük és szívük állapotát tartották a legfontosabb tényezőnek.

Hat képességet azonosítottak, ami az érzelmi intelligenciát meghatározza. Az első a megfelelő önértékelés képessége. A második, az elme kontrollálásának képessége ijesztő, vagy félelmetes helyzetekben. A harmadik a fegyelmezettség. Nagyon fontos, hogy tudjunk emberként viselkedni, hogy emberségünket mindig meg tudjuk őrizni. A negyedik az együttérzés, az empátia képessége, hogy érezni tudjuk, hogy a másik ember mit érez, ami a meditációs gyakorlatokkal fejleszthető. Az ötödik az elfogadás, a mások által elért pozitív eredmények dícséretére való képesség. Ez azt jelenti, hogy amikor a másik emberrel jó dolog történik képesek legyünk irigység nélkül elégedettek lenni és örülni annak. Végül a hatodik képesség a megfelelő reakcióra, pozitív gondolkodásra való képesség. Erre egy példa, ha megfigyelünk egy helyzetet és fel tudjuk mérni, hogy az előnyös lesz-e, vagy sem, hasznos lesz-e vagy sem. Ez a képesség arra tesz képessé, hogy eldöntsük, valamit jó-e megtenni, vagy nem. Ha erre képesek vagyunk, akkor el tudjuk kerülni, hogy olyat tegyünk, ami nem hasznos, nem jelent előnyt megelőzve ezzel a negatív következményeket.

A tudományos vizsgálat ezen következtetéseire nem a buddhista szövegek tanulmányozása útján jutottak. Ugyanakkor a Buddha több mint 2500 évvel ezelőtti tanításaira gondolva a jó ember tulajdonságairól felismertem, hogy nagymértékben megegyeznek azokkal, amiket a vizsgálat eredményeként megállapítottak.

Minden emberi lénynek nagyon fontos, hogy lélegezzen. Ennél talán még fontosabb, hogy friss levegőt lélegezzen. Talán ez az egyik legfontosabb tevékenység amit csinálunk. Nagyon fontos, hogy tiszta levegőt lélegezzünk. Ha szennyezett levegőt lélegzünk, rájövünk milyen fontos a tiszta levegő. Néhány ember úgy gondolja, hogy mivel a levegőt ingyen kapjuk, azért az nem is értékes. Amikor légzési nehézségeink vanak, vagy szennyezett levegőt lélegzünk be, akkor tudjuk, hogy milyen értékes is a tiszta levegő.

Négy tényező van, ami a légzés fontosságát jellemzi. Az első, hogy lélegeznünk kell, nem hagyhatjuk ki. A második, hogy magunknak kell megtennünk, senki más nem tudja helyettünk elvégezni. A harmadik, hogy rendszeresen és időben kell lélegezni. Ezen fontos tevékenység negyedik jellemzője, hogy rengeteg előnyünk származik belőle. Ezek a lélegzéssel járó jó érzés, az, hogy általa jó lesz a vérkeringésünk, így az egészségünk is.

Addig, amíg az emberek az IQ-t helyezik első helyre, addig nem lehetséges az emberi boldogság elérése. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg róla. Ameddig az IQ-val kell dolgoznunk, össze kell azt párosítanunk az EQ-val, hiszen kéz a kézben működnek. Innen erednek tehát a szociális problémák. Ha európában, ahol az amberek akkora jelentőséget tulajdonítanak az IQ-nak, az EQ-ra is hangsúlyt helyeznének, ezek a problémák megoldhatóak lennének.

Ha sikerül megvalósítani a feladatot, hogy tiszta szívet fejlesszetek ki, akkor azon túl, hogy világi és samsara rokonok vagyunk, dharma rokonok is lehetnénk. És nem számít milyen messze vannak az országaink, a dharma vérén keresztüli kapcsolat nagyon különleges módon alakulna ki. Az egyik nép a másikkal a dharmán keresztül egyesülne egy nagyon különleges egységben. Bízom benne, hogy sikerül erőfeszítést tennetek azért, hogy ez a dharma egység létrejöjjön. Én mutatom az utat nektek és bízom benne, hogy ennek megfelelően fogtok gyakorolni.

Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez a fajta gyakorlás nem vallás és nem vallásos munka. Azt szeretném, hogy az emberek megértsék, hogy akárcsak a friss levegő, amire minden embernek szüksége van, a dharmát is oly módon adom, mint amire szükség van. A  vipassana olyasvalami, ami nem csak a buddhisták számára létezik. Ez egy olyan gyakorlat, ami mindenki javára van és minden ember hasznára és szolgálatára létezik. Akárcsak a friss levegő példájában. A buddhistáknak szükségük van friss levegőre, akárcsak a hinduknak, a muszlimoknak és minden embernek akár vallásosak, akár nem – szükségük van arra, hogy friss levegőt lélegezzenek. Ehhez hasonlóan minden embernek szüksége van ilyen fajta gyakorlásra. Ez egy alapvető emberi szükséglet, ami nélkül nem tudunk létezni.

Ha a gyakorlatba helyezitek a tanítást olyan boldogság élményt élhettek át, ami messze hatalmasabb, mint bármely érzékszervi öröm, amit férfiként és nőként élhettek át, vagy bármely egyéb boldogság, amit az érzékszerveken keresztül tapasztalhat meg az ember.

Ha megfelelő szinten gyakoroltok, megtapasztaljátok, hogy a boldogság, amit érzékszervek tárgyain keresztül élhettek át egy veszélyes boldogság, míg a dharma gyakorlásán keresztül átélhető boldogság mentes az efajta veszélyektől. Abban bízom, hogy mindannyian olyan mértékig tudjátok gyakaroloni a dharmát, hogy megtapasztaljátok ezt a veszélyektől mentes boldogságot.

Garantálom, hogy ez a fajta boldogság mindenki számára elérhető.